2012. december 20., csütörtök

2012. november 23., péntek

Uyghur zene és a piros-fehér-zöld színek

A lenti videófelvételen az egyik kedvenc Ujgur zenészem, Abdurehim Heyit a dutar nevű kéthúros hangszeren játszik,

amelynek a pengetési módja és hangzása hasonló a mi citeránkéhoz. Ennek a hangszernek a különféle változatai igen népszerűek a turk népek között.

  Megfigyelésem szerint az Ujgur dalok énekelt dallama nem mindig áll annyira közel a magyar népdalokhoz, viszont a hangszeres kíséretnél sokszor mintha a mi citerásainkat hallanám!

Pár gondolat a  piros-fehér-zöld  színekről és a zászlónkról

  Itt is láthatók az öltözetben a piros-fehér-zöld színek együtt, amit néhány Bolgár, Török és Csuvas népi viseletnél is megfigyeltem. Több rokon népként számontartott nemzet zászlajában is megtalálható együtt ez a három szín.

   Hogy ennek van-e valamilyen tudományos magyarázata, vagy csak egyszerűen több országban kedvelik az emberek ezeket a színeket? :)

Úgy gondolom, ezen három szín együttese önmagában nem bizonyítja két nép közelebbi rokonságát, de elég nagy számban fordul elő az egyezés ahhoz, hogy megérdemelje az utánajárást.

Ezt találtam eddig ezzel kapcsolatban: /A piros és fehér (ezüst) után/
"A magyar nemzeti zászló harmadik színe, a zöld, csak a 16. század második felében kezd megjelenni jelképeinken. Valószínűsíthető, hogy a címeren ábrázolt hármas halom hatására történt. A három szín először együtt Mátyás király pecsétzsinórján jelenik meg, de ezen kívül egy 1557-ben készült képen is együtt láthatók üstdobzászlón, üstdobtakarón, valamint egy tolldíszen.

Az első zászló, amelyen együtt szerepelt a piros-fehér-zöld szín, 1601-ből származik.  ... a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmondnak. ... A 17. századtól már a három szín összekapcsolva is gyakran megjelent, sőt díszítésre is használták azokat a koronázási ünnepségeken."
/ Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20120610-magyar-zaszlotortenet-ut-a-pirosfeherzold-trikolorig.html

   A cikk írója hibaként említi, hogy a zászló a török szultán ajándéka volt, - vagyis nem magyar eredetű - és a színek sorrendje különbözött a mai zászlónk színeiétől. Szerintem a színek sorrendjének itt nincs különösebb jelentősége; a három szín együttese a lényeg és csak azt a megfigyelést erősíti, hogy ezek a színek együtt a török népeknél jellemzően megtalálhatók.
Mivel hazánkban a három szín használata már korábban is megjelent, feltehető hogy nem ezen ajándék hatására terjedt el, mivel attól függetlenül már azelőtt is megvolt.

Azután a piros-fehér-zöld az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc óta váltak véglegesen nemzeti színeinkké.



2012. május 27., vasárnap

Alánok, (Jászok) útja keletről nyugatra


Az alánok. Útjuk Nyugatra.

 Az oszét film az európai történelem alán tüneményéről szól. Európa és Oroszország népei történelmének a közös gyökerei, kulturális kapcsolatainak a széttéphetetlensége a témája. Az alánok ősi indoeurópai nép a kaukázusi hazából. A jászok és az oszétek előde, egyike a nagy népvándorlás korából azon keveseknek, amelyek megőrizték identitásukat, anyanyelvüket és kultúrájukat. Ugyanakkor kétségbevonhatatlanul jelentős szerepet játszottak a középkori európai történelemben, többek között az európai kultúra ideológiai, haditechnikai és kultúrtörténeti arculatának kialakításában.

A szövegkönyv szerzője: Ruszlán Bzarov
Rendező: Temina Tuajeva
Operatőr: Albert Bzarov
A szövegkönyvet: Kovács J. Béla fordította magyarra

2012. március 20., kedd

Csuvas esküvő / Chuvash wedding ceremony

Megint a piros-fehér-zöld színek együtt, mint némelyik Bolgár, Török, és Ujgur népviseletben! :)

"A csuvasok (csuvas nyelven: Чăвашсем, oroszul: Чуваши) türk származású népcsoport, akik a mai Oroszország területén a Volgától Szibériáig húzódó területen élnek. Legtöbbjük az Ural-hegységtől nyugatra található Csuvas Köztársaságban él, de a volt Szovjetunió területén szinte mindenhol megtalálhatók kisebb-nagyobb csuvas közösségek. ...

 Őseik:
 A csuvasok származásával kapcsolatban sincs teljes mértékben elfogadott magyarázat. Az egyik elmélet szerint a volgai bolgárok szuár és szabir törzsei, illetve a helyben élő mari törzsek összeolvadásából származnak. A másik elmélet alapján a csuvasok a Volga-vidék őslakosainak leszármazottai, akik magukba olvaszották a szkítákat, a volgai bulgárokat és marikat.


A csuvasok őseinek számító türk népcsoport feltehetően Szibériál élt a Tian Shan és az Altáj közötti medencében a Kr. előtti 3. évezredtől[9]. A Kr. u. 1. században nyugatra kezdtek vándorolni, a mai Kazahsztán területén keresztül, majd a 2. - 3. században elérték a Kaukázus északi részét, ahol számos államot hoztak létre és a térségben kerültek kapcsolatban különféle iráni néppel. A csuvasok őseinek egyik államát Ó-Bulgáriának hívták, amely elképzelhető, hogy azonos Nagy-Bulgáriával, a másik a Suvar Hercegség volt. A 7. század második felében a kazárok támadásainak következtében Ó-Bulgária felbomlott, lakosainak egy része észak felé, a Volga-Káma térségébe menekült. A Suvar Hercegség is elvesztette önállóságát és a Kazár Birodalom vazallusa lett, majd a kazárok oldalán harcoltak a 732-737 között vívott kazár-arab háborúkban." 


 Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com 
 

2012. február 22., szerda

Huun Huur Tu zenekar Tuva-ból...


A Őseinknek legalábbis egy része errefelé élt valamikor. Ez több forrásból, és a fenti dokumentumfilmből is nyilvánvaló a számomra. (Hogy honnan és mikor kerültek oda, az már egy másik része az őstörténetünknek.)



Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com 

2012. február 5., vasárnap

a "Honfoglalás" c. film

Minden tökéletlenségével együtt úgy gondolom, érdemes megnézni, mert felidézi őseink emlékét
(A film megnézése előtt sajnos el kell viselnünk némi reklámot. A piros "X"-re kell kattintani és a bejövő reklám oldalakat becsukni, azután tudjuk a filmet megnézni.)